Mi minden volt ’22–ben?

Sok ember készít összegzést az elmúlt évről, írja le terveit, kitűzött céljait mostanság. Nos nagyon röviden most elhoztam én is, bár hozzáteszem: nem biztos, hogy soknak fog tűnni. Vagy mégis? 😉

A tavalyi évben nagyon elvitte az időt és a teret a történelmi regényem (Hol fogantam, ott leszen sírod) befejezése, szerkesztése és kiadása. Örömmel írtam, kemény „munkával” készült és sok segítséggel, de megszületett. Én pedig boldog voltam, mert nemcsak megírtam egy történelmi regényt, de ezt pont szülőfalum legendájának felhasználásával tehettem meg.

Azóta két meghívásra történő kötetbemutatóra mehettem (maga Csajág, a szülőfalum és a mellette levő Küngös),valamint utánnyomást is kellett kérnem az érdeklődés okán… és azok is elfogytak már. 😀

Köszönöm mindenkinek az érdeklődést, a sok elismerést, kedves szót, a fogadtatást és az olvasásokat is!

Még az év elején egy álmom?, egy célom, vagy kívánságom teljesülhetett: beleülhettem Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső repülőbázison egy Gripen vadászgépbe.

(Mielőtt bárki bármit gondolna, a kis aranyos –sajnos- nem repült, csak állt méltóságteljesen a hangárban…)

Gyerekkorom óta vonzódom ezekhez az amúgy szörnyű hadigépekhez, s anno makettokat, magazinokat is bújtam miattuk. Elbűvöltek, s tudtam látni a szépségüket is amellett, hogy mire készítik őket.

Ebből kifolyólag kaptam egy lehetőséget és mire észbekaptam, már ott is voltam a repülőtéren, a hangárban, majd a pilótafülkében… Köszönöm a lehetőséget, felejthetetlen élményt kaptam!

Írással kapcsolatos terveim közt szerepel és szerepelt a „Mindenki jó lesz, tesó!” című regényem folytatásának a megírása. A gépelést el is kezdtem, s ugyan eljutottam már másfél fejezetig, a mostani- a 2023-as, éveleji állapot – szerint áll az írás…

Ám ehhez a könyvhöz is kell, kellett kutakodnom: első körben egy híres étteremben fogyasztottam, amiről majd később írok, s az év vége felé eljutottama Magyar Terrorelhárítási Központba  is…

Itt is sokat „láttam” és hallottam, sikerült nem kevés tudást és tapasztalatot összegyűjteni… Köszönöm itt is a segítséget, illetve aztán azt a második lehetőséget is, amikor már a konkrét tényekről kaptam ott felvilágosítást…csak én. 😀

A szeptember adta meg a lehetőséget, hogy oda költözhessek, amit korábban csak „az ikladi parnasszus”-ként említettem. Azaz elhagytam a fővárost és ősztől Ikladon élek tovább és innen írom, adom mindazt, amit olvashattok… 😀

Közben még szintén ebben az évben lett kézzelfogható eredménye annak a kezdeményezésnek is, ahol az az alkotócsoport – Nyuszi-nyugger szövetség íróknak-, ahol sok társammal „tevékenykedhetek”. Jóideje készült a csoport sokadik antológiája, amiben most a sci-fi volt a zsáner és ahol magam is alkothattam; a műfaj távol áll tőlem (?), ám mégis írtam bele. Egy szerzőtárssal együtt készítettünk egy novellát és így nyolc másik íróval végül év végére megszületett a mű „Az utolsó űrhajó” címmel.

Az év még egy „kiadást” hozott: a Helma Kiadónál egy korábbi életrajzi könyvem jelenhetett meg e-book formában, ez pedig az „Emlék-szem” című írás…

Így három születés realizálódhatott a ’22-es évben.

Év végére befutott még egy olyan élmény, amit felhasználhatok majd mint kutatást; ha úgy alakul, s írok róla, akkor lesz már alapom a tűzszerészetből is. Decemberben ugyanis őket is – a MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred – elérhettem egy lehetőség folytán, ezért nekik és a szervezőknek is külön köszönet jár!

A sűrű év vége pedig egy díjat hozott számomra; egy novellám, ami már megjelenhetett a „Mezőszirmok” című gyűjteményemben, második helyezést ért el a Pécsett megrendezett Nagy Bandó András nevével fémjelzett irodalmi gálán.

Karácsonykor egy apró novellámmal adhattam „ajándékot” a Magyar Szerzőkért oldalára; az „Éjféli mise” része lehetett az oldal adventi kalendáriumának… 

Terveim? Nos vannak bőven, csak legyen módom véghez vinni őket!

Elsődlegesen már folyamatban van a legújabb novelláskötetem elkészítése. A „Napszikrák” szintén majd húsz történetet, gondolatot tartalmaz; lesznek benne hosszabb és rövidebb írások és lesznek benne már elszórtan publikált és új gondolatok is. Kiadási dátum még nincs, de szeretném nyárra? befejezni a kéziratot és aztán eljuttatni hozzátok a kész kötetet.

Célom idén még a tesó folytatásának megírása, amit a „Ezt megszívtad, tesó!” címmel szeretnék szintén még a ’23-as évben kihozni. Pillanatnyilag folyamatban van az írás – azaz most éppen áll –, de élmények vannak, gondolatok vannak, tehát rajta leszek.

A fiókban van több megkezdett kézirat, ám ezekről most nem nyilatkoznék. Akad köztük több zsáner, s némelyik csak jegyzetek tömkelege, másikójuk már elkezdett írás. Ám az, hogy mikor és miképp ugrok neki a befejezéseknek, még nem tudom. Annyit csak róluk, hogy van sci-fi – én, akitől ennek a zsánernek az írása messze van –, fantasy kis vikinges beütéssel és akár még egy misztikus is… Meglátjuk! 😀

Na és amit még hozhat az idei év…

Addig is nézegessétek a honlapot, az írói Facebook oldalam, iratkozzatok fel a youtube csatornámra és olvassatok, keressetek, írjatok nekem!