Igen régen nem írtam már ide, így gondoltam: most kicsit összegzek és elárulom mi van felém így az ünnepek előtt.
Korábbi híreim után- amiben jeleztem, hogy hol tart a „A Karmos” regényem munkálatai élete, történt is valami, meg nem is…
Azt tudjátok, hogy a vikinges stílusú, de attól azért sztoriban és világban más dark fantasy regényem kézirata a szerkesztőnél – Kiss Ildikónál, aki a „Hol fogantam, ott leszen sírod” is megdolgozta- van. Az sem titok, hogy kőkeményen dolgozik, dolgozunk azon: a regény elérje a célját és szórakoztasson. Ez pedig úgy látszik most, hogy igen kemény dió, meg persze amikor elkezdte, még ő sem tudta, hogy mi minden futhat be a hétköznapokba. Azaz vannak, lettek lassító folyamatok, így a regény megjelenése bőven átcsúszik a jövő évbe.
Sajnos, mert eleinte hittem: valamelyik idei könyvfesztiválra elkészülhet. Ám örülök neki, mert nemcsak lesz mi megjelenjen jövőre, de a munkálatok ismét minőségre törekednek. Ahhoz pedig néha több idő kell! 😀
Tehát a „A Karmos” készül, mindenkitől kis türelmet kérek még…
S meglátjátok érdemes lesz. 😉
Hozok majd vele-kicsit előtte még mást, ami kiegészíti az afféle saga megjelenését, világát, teljességét…
Közben jött egy „huzat” nálam, s elkezdtem egy írást. Ez volt nyár végén, ősz közepén és bár azt tgondoltam, hogy amíg nem jön ki a fent említett regény, nem írok, hát mégis írtam.:D
Film, könyv, emlékek, zenék tehettek arról- leginkább azt hiszem Tom Clancy író-, hogy meglódult a kezem a klaviatúrán. Eleinte csak a magam szórakoztatására néhány oldalnyit írtam; a kis sztoriban egy magyar vadászpilóta repült a kedvenc típussal- amit magasztalok folyton, de már idehaza régen nem aktív-, a míg-29-es Fulcrummal.
Azután leraktam, de visszahívott nap mint nap a történet. Ok, legyen kisregény, az belefér…
Kezdtem a sok utánnajárást, utánnaolvasást, kutatást és mikor ránéztem a kezdeti jegyzetekre, majd a legelső próbákra, már több, mint hatvan oldal megvolt belőle. Ha pedig ennyit leírtam, rakjuk össze… Mit veszíthetek?
Ekkor döntött úgy valaki, vagy valami: érkezzen meg az életembe egy roppant kemény és nagy tüdőgyulladás. ;(
Nem is részletezem, de nagy volt, ledöntött és három hetet kórházba vonultan nemhogy írni, de még a témán gondolkozni se volt módom.
De lenyomtam a betegséget és amint hazatértem, röviddel utána folytattam az írást…is.
Mikorra elkészültem az első, nyers kézirattal, tudtam, hogy meg kell mutatnom olyan embereknek, akik értenek is a témához, a szakmához. Már a hitelesség okán, meg mert szerettem volna tudni: mit hoztam össze így tudatlanabbul, mint egy vadászpilóta, vagy akár technikus?
Hála az ismeretségnek, a jó barátságnak, Szemán Zoltán Barátomtól meg is kaptam a segítséget. A sokoldalas jegyzetet, amiben leírta véleményét, meglátásait, a gyengeségeit a kéziratnak és a javaslatait,nagy örömmel olvastam. Aztán tételesen mentem végig a kéziratomon és tettem meg a javításokat.
Ezekről már írtam a Facebook írói oldalamon, de igen jó hatással javíthattam: bővítettem, kivettem, átírtam, szűkítettem…
A kézirat szinte megújult, más részekkel több lett és nemcsak érthetőbb, de olvashatóbb is. No meg a realitáshoz a szakmai részek is tisztábbak lettek néhol. 😀
Ezután tudtam, hogy még mindig találhatunk benne szakmailag érintett, de nem teljes részt, elküldtem egy egykori míg- 29 szerelő embernek, ha kedve van, nézze át nekem. Ő pedig elfogadta a felkérést… és most olvassa és remélhetőleg ahol gyenge a terület a vadászgépek, a haditechnikai részeknél, segít.
A kisregényből most úgy néz ki, hogy regény lesz, én pedig már előzetes felméréseket végeztem a valamikori megjelenéséhez. De ez még a jövő, így ez a kézirat- aminek az „Ott fent” címet adtam- jövőre érkezhet.
Mi is van még idénre?
Igen, tudom… Mikor jön a tesó folytatása? Ó bocsánat, az most kisit megállt. Már a megírása. Egy jó adag már elkészült a nyers kézirathoz- a negyedik fejezetet csiszolgattam még augusztusban-, így amint visszaérkezek fejbe a „nyóckerbe”, folytatni fogom. Türelmet és időt kérek, de egy érdekesség azért ide róla, belőle:
Amikor elkezdtem írni, s ez nem most volt, a tervekben az szerepelt: Lóri át-átugrik majd a III. kerületbe. Ezt aztán bele is írogattam a vázlatokba, a készülő kéziratba és ez alakult is. Nemcsak átugrik majd Lóri, de lesznek részek, melyek nem a VIII. kerületben, hanem Óbudán játszódnak. S ekkor még nem tudtam azt, ami ma már tény: már négy hónapja itt élek a III. kerületben.:D
Aztán, hogy ez majd segít, vagy befolyásol nem tudom, de érdekes még számomra is!
S itt a végén- bár még pár hét-, kívánok mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket, egészségben, békében gazdag új évet!
Addig pedig figyelgessétek és olvasgassátok az írói oldalam a Facebook-on, írjatok ha kérdés van, értékeljetek a moly-on és lepjétek meg ismerőseiteket könyveim valamelyikével a Helma Kiadó boltjainál, online platformjairól!
